Jó szerencsét!

Vélemények versenyünkről

Sopron Trail 2015

Írta: Boros Éva

Sziasztok!

Nagy elmeny volt eletem elso terepfutasa :-). A profi szervezes mar hetekkel az esemeny elott bebizonyosodott szamomra :-) A facebook oldalon lehetoseget teremto utazasszervezesnek koszonhetoen en is konnyebben eljutottam a helyszinre. Kulon orom szamomra hogy tobb tavolsag kozott lehetett valasztani es nemcsak futasra hanem turazasra is volt lehetoseg, igy barki reszt vehetett az esemenyen :-). Nem rendelkezem futo multtal, es keves idom es energiam volt a felkeszulesre es faradtnak is ereztem magam, de megis nagyon elveztem az erdei futast, kidolt faagakat, sart kerulgetve, lejton lefele, emelkedon felmenni :-). Egyertelmu volt a palya kijelolese igy nem tevedtem el. Jo erzes volt futas kozben biztatni faradt futotarsaim is es a turazoktol hallani: hajra!! :-) Nagyon orulok az elert eredmenyemnek is. Koszonet a szervezoknek a kitarto es osszehangolt munkajukert :-) Orulok h ezzel az esemennyel nyithattam egy uj korszakot az eletemben, a sport versenyek korszakat.
Jovore is szivesen megyek, mar alig varom :-)
Koszonok mindent:
Evi

 


Sopron Trail 2015


Írta: Rudolf Tamás

Tisztelt Szervezők!

Írtam néhány sort a versenyről, amely megtalálható az alábbi linken:
http://kanizsaifutoklub.shp.hu/hpc/web.php?a=kanizsaifutoklub&o=sopron_trail_2015_csika_46m7

Köszönöm a verseny megszervezését.

Üdvözlettel,
Rudolf Tamás

 


Sopron Trail 2015


Írta: Horváth Tamás

Hello!
Horváth Tamás vagyok és múlt hétvégén részt vettem,az általatok rendezett versenyen.
Szuper volt az egész verseny,jó érzés volt azt érezni,hogy itt minden a futókért/túrázókért van.
Az ember fia/lánya bele tudott feledkezni,a futás örömében,élvezhette a tájat,mert egy profi
csapat ezt tette lehetővé.Nem túlzok kicsit sem ezekkel a szavakkal,nagy élmény volt nálatok
futni.Sajnos az eredmény hirdetést már nem tudtuk megvárni,pedig lett egy bronzérmem kategó
riámban,amit így nem tudtam átvenni.Esetleg el tudjátok küldeni nekem?Megköszönném.
További jó munkát és várom a következő versenyeteket.
Ja,név megvan ugye,skorpió box club színeiben futottam.Köszönöm!

Horváth Tamás

 


Sopron Trail 2015


Írta: Hegyi Péter

Ilyen még nem volt!

Ezzel az érzéssel indultam június 14-én reggel Brennbergbe.  
Nem volt még olyan terepfutó verseny, amely Brennbergből indulva és oda érkezve 
ennek a nagyon izgalmas tájnak a kihívásait tárta volna a futók elé.
És, bár örvendetes módon szaporodnak a futó- és túraesemények,
itt is kiderült, hogy bőven van még kipróbálni és felfedezni valónk!

Az volt a tervem, hogy teljesítem az 5,9 km-es futást, és a 25,9 km-es túrát is.
Mivel a futás rajtja 10:30-kor volt, egymás után ezt bajos lett volna megtenni, ezért 
a túra-útvonalból a kisebbik hurok felét a futás előttre ütemeztem be.
8:10-kor indultunk, körülbelül 20 túratárssal, de elég hamar széthúzódtunk. 
Az első ellenőrző pont (Brennberg-völgyi Lovastanya útja) tájékán
viharzottak el mellettünk az első 25,9 km-es futók.
A kiírásban is említett gyönyörű emelkedőn kocogni próbáltam,
akik futva elsüvítettek mellettem, bizonyára jól mulattak az igyekezetemen. 
Azért a "nagyoknak" sem volt könnyű. "Ezek állatok!" - nyögte valaki, de tudom, hogy rettentően élvezte...
A második ellenőrző pontnál, a Béke-kilátónál néhány futót és gyönyörű futólányt még elengedtünk,
és léptünk tovább a túrázó élbollyal.
A következő szakaszon is sok futót biztathattunk, és elértünk a csomóponthoz, 
a "Matyi-kapu" ponthoz, ahol nekem el kellett válnom a túratársaktól.

Áttértem a 10,7 km-es útvonalra, melyen addig még nem haladt el futó.
A kitűnő jelzések mentén a roppant változatos terepen
igen izgalmas cikkcakkban jutottam az 5,9 km-es futóútvonal csatlakozási pontjáig.
Élesen fordultam jobbra le egy nyaktörő lejtőre,
és illő borzadállyal gondoltam arra, hogy itt hamarosan fölfelé kell jönnöm!
Lejutva Ó-Brennbergbe már csak a község közepén lévő kis hegy állt előttem,
hogy visszajussak a rajtba. Itt is pompásak voltak a jelzések.

Bőven volt még időm az egymás utáni futó rajtokat megnézni, szurkolni, nyújtani, bemelegíteni.
A hangulat már reggel is nagyszerű volt, és délelőtt egyre magasabbra hágott,
rengeteg futóismerőssel lehetett találkozni, új arcok is feltűntek,egyre jobban éreztük magunkat.
Közben még a 3 a Károlyra szóló biztatás is elhangzott a hangosbemondóban.
És a rajt előtt a szenzáció! Befutott a győztes a 25,9-es távról, azaz két órán belül!!

Nagy létszámú mezőny volt az 5,9 km-en, és nem húzódott gyorsan szét.
Akiket láttam, azok a nyaktörő meredeken nem bírtak futva maradni. 
Magam is belegyalogoltam, s toltam a lábam kézzel, hogy ne essek vissza nagyon.
Az emelkedő után persze nem vízszintes következett, csak szelíd lanka, ami fokozatosan vadult meg.
Emlékezetes marad az a meghitt sarok, ami agyagos árokkal, benne fatörzzsel, s a túloldalon villás fával volt bebútorozva...
Ezt a szakaszt bizony alábecsültem a térképen. De végre felvergődtünk a határ menti útra.
Ellenőrzőpont, talán szusszannom és frissítenem is kellett  volna, mert jött emelkedő még...
Végre jobbra lefelé fordultunk, sokan elmentek mellettem, de nekem a békésebb tempó kellett.
Ezzel a szakasszal meglesz a 10,7 km-es köröm teljesen.
Innentől kezdve kaptunk napot is egyre többet.
Amikor az Ó-Brennbergi aszfaltra fordultunk, azt hittem, forróbb már nem lesz - de lett, mikor
jobbra felfelé kellett térnünk róla! De ekkor már tényleg csak pillanatok voltak a célig, 

és határtalanul boldog voltam, amikor (látszólag élve) átértem a célkapun!

Lihegünk, sorakozunk, inni kapunk, érmet kapunk, időnyugtát kapunk, ragyogunk!
Ez a 31 perc az állapotomhoz képest igazán jó eredmény.

Sietek gratulálni minden szervezőnek, akit csak látok, mert fantasztikus jó versenyt teremtettek nekünk!!

Sietnem kell a pihenéssel, lazítással is, mert még hátra van a 25,9-es útvonalból a távolabbi hurok.
Hirtelen úgy döntök, nem kell a hátizsákocskám, csak egy palack lesz nálam, még valamennyi izo van benne,
zsebeimbe pakolom apróbb vickem-vackom. (Később bánom, mert ez lötyög, amaz kipotyog,
a végén egy nejlonzacskót lóbálok majd sok kilométeren át.)
Nincs más hátra, újra neki kell vágni az összekötő szakasznak a középső csomópont, a "Matyi-kapu" pont felé.
Harmadszor lépek át a helység közepén lévő dombon, és harmadszor, most újra felfelé a nyaktörő meredeken.
(Most csak túrázó vagyok, de már tudom, hogy úgyse tudnék futni.) Felérve a ponthoz a gyorsabb túrázók már szembejönnek. 
Kicsit ettem, ittam, de óriási hiba volt, hogy nem töltöttem fel a palackom.
Szakaszonként futogattam is, mert az volt a tervem, hogy kettőre a Tolvaj-ároki ponthoz érek.
Itt bizony elég sok kijutott a futó magányosságából, mert az utolsó túrázók is órákkal járhattak előttem.
Nagyszerű volt az idő, csak az én kis személyes felhőcském nem akart a Nap elé úszni.
Pedagógus-forrásnál megmosdottam, és majdnem elfogyott az innivalóm.
Az emelkedőn pedig búcsúznom kellett a futástól, mert görcsök kezdtek futkosni a lábikrámban.
Buta fejjel nem vittem Magne-B-t. A fogadkozás nem segített, még Hétbükk után a szelíd kanyargóson sem sikerült futni.
Viszont itt találkoztam túrázókkal. Egy óra múlt, talán azt gondolták, messzi még az öt óra, nem siettek. 
Én viszont azt hiszem, végül nem értek be.
Én mindenesetre igyekszem tíz-tizenkét perces kilométereket menni, ami még épp görcs nélkül sikerül.
Megiszom az innivalóm, és gyönyörködöm a Tolvaj-árok alsó szakaszán, örvendezve a tanösvénynek, kiépítésnek, gondozásnak.

14.05-re érek az egykori kulcsosház szomorkodó betonalapjához.
Ámde a Tolvaj-ároknál már nincs pont, pedig igencsak szomjas vagyok.
Vagy van elrejtve számomra víz, csak nem találom?
A patak barna vize mindenesetre alkalmatlan ivásra.
Nekivágok a szigorú emelkedőnek, szigorúan gyalog, és szigorúan szidom magam a fél kulacs ital miatt.
Nem csekély kaptató innen a Panoráma útig, majd azon fel, majd majdnem a Muckig, a volt műszaki zár sarkáig, 
de gyönyörű részei vannak, különösen a sífutóösvényt szeretem.
Most egy jó órán át egy lelket se látok. Aztán végre le a Köves-patak völgyébe, és végre fel a ponthoz!
Itt a pontőrök hűségesen kitartanak, és ihatok, amennyi belém fér.
Számomra itt ér véget a 25,9 km, ekkor 15.05 van.

De még le kell mennem a célba. Úgy döntöttem, negyedszer nem járom be a nyaktörő meredeket, hanem a régi, benőtt, bemosott
íves utat választom a meredek aljáig. Szeder, csalán, tüske, bokor van elég. De szamóca is van, amilyen finomat tán sose ettem.
És még egyszer a faluközepi kis hegy, és újra a cél...!

A lelkes szervezők szívesen fogadnak, gratulálnak, és nagyon örülnének, ha már nem lenne utánam senki a terepen...
de hát még vannak, ezt el kell mondanom.
Hihetetlenül jól esik a sör, és magam is meglepődöm, hogy lassan eltűnik a hatalmas adag gulyás...
És nemcsak bőséges volt, hanem nagyon tartalmas és finom is, áldott legyen a kéz, amelyik főzte!
Feleségem érkezik értem, most már bevallhatok minden meredeket (mert neki csak a túrát mertem mondani előre),
még egy kicsit beszélgetünk, mindenkinek megköszönünk mindent, és hazaindulunk.

Hatalmas győzelmekkel lettem gazdagabb, elég sokat legyűrtem, és jó pár ponton legyőztem önmagam...
hálásan köszönöm!  Ugye lesz jövőre is?!

Hegyi Péter

 


Sopron Trail 2015


Írta: Babina László

Kedves Szervezők!

Eleget teszek a kérésnek, és beszámolok pár sorban a Sopron Trailon szerzett élményeimről.  
Sokat gondolkoztam az időpont előtt, hogy ebben a kánikulában elmenjek-e túrázni, aztán az igen mellett döntöttem. Nem bántam meg. Odafele a buszon elég kevesen voltunk, ezért óriási meglepetésként ért a rengeteg résztvevő. Az online nevezés, és a regisztráció a rajtnál is, igen gyorsan zajlott. Végül a 10.7 túra kategóriában indultam. Előzetesen kicsit szkeptikus voltam az útvonalat illetően, lévén kevés jelzett úton fogunk haladni, de kiváló volt a jelölés. Az előző esti eső sajna némelyütt elmosta a talajon lévő jelzéseket, de ez kis odafigyeléssel nem okozott gondot. A laminált táblácskák jó helyeken, és jól láthatóan voltak elhelyezve. Én még sohasem jártam Brennbergben, de a táj meggyőzött arról, ide még vissza kell jönnöm. A pontőrök nagyon kedvesek, mosolygósak voltak mindenütt. No, és a fejedelmi ellátás. Gratula! A célban igen jól esett a hűtött innivaló, no és a meleg étel. Annyi kis negatívot tapasztaltam csak, hogy a túra végén igen jól esett volna egy plakett nekünk, bakancsosoknak is. Ezt leszámítva profin megszervezett, és lebonyolított rendezvény volt. Ha tehetem, jövőre is indulok.
Természetbarát üdvözlettel: Babina László

 


Sopron Trail 2015


Írta: mindenamisopron

http://mindenamisopron.hu/hatalmas-sikerrel-zarult-az-elso-sopron-trail-terepfuto-verseny

Terepfutás

Terepfutás

"Mindig is imádtam futni. Valami, amit saját magad érsz el, a saját erődből. Bármerre mehetsz, gyorsan vagy lassan, Tőled függ, küzdve a széllel, ha úgy akarod, felkutatva új helyeket, amíg a lábaid bírják és győzöd még szusszal."

Hegyek

Hegyek

„Ha felérsz egy magas hegy tetejére, csak azt fogod látni, hogy még több magas hegy van, amit meg kell mászni.”

Erdő

Sample image

"Aki az erdő fáitól, a sziklától, a zuhogó pataktól és a vándorló felhőktől kéri kölcsön a gondolatokat, az nem is fogy ki soha belőlük."

Icebug Sopron trail

Sopron trail

"A patak és a szikla összecsapásából mindig a patak kerül ki győztesen. Nem az ereje, hanem a kitartása miatt."